A valóban befogadó, akadálymentes webhez először saját gondolkodásunk akadályait kell odébb görgetnünk

Befogadó tervezés. Jól csengő, de amolyan nice-to-have dolog, amivel a valamilyen állandó, súlyos képességzavarral küzdő embereknek segítünk a honlaptervezéskor, mert jó fejek vagyunk. Például beépítünk egy állítható betűméret funkciót a honlapon; fekete alapon sárga betűkkel, képek nélküli verziót is készítünk, kitesszük az akadálymentes ikont és meg is volnánk. Vagy mégsem? A megoldás ennél összetettebb, de az alapok könnyen elsajátíthatók és a mindennapi gyakorlatba ültethetők.

Az első szembesülés: az inclusive design alapelveinek követésével a többségnek, nem a kisebbségnek segítünk.

A befogadó tervezés valójában jóval többet jelent, mint az itthon sokat látott, csak a látássérültekre fókuszáló, teljesen szegregált „megoldások”, amik bár csupa jószándékkal, de óriási fogalomzavarban készülnek. Ezek ugyanis azt feltételezik, hogy egyféle megoldással lehetséges nagyon különböző képességzavarokkal élő emberek igényeit kielégíteni.

Az inclusive design mint metodológia ezzel szemben pont az emberek sokszínűségét, diverzitását veszi „normálisnak”, azt állítva, hogy átlagos felhasználó nem létezik.

Mindannyiunknak különböző a kulturális hátterünk, tudásunk és képességeink, amik ráadásul folyamatosan változnak. Ezért bár nehéz kilépni ebből a gondolkodásból, ne vegyük természetesnek, hogy ami nekünk könnyű és egyértelmű, az mindenki másnak is az lesz. Használjuk helyette az empátiánkat, egy-egy élethelyzetbe képzelve magunkat adjunk többféle lehetőséget a felhasználóinknak az oldalaink zökkenőmentes használatára. Ehhez sokszor elég, ha engedélyezzük a rendelkezésre álló kisegítő eszközöket, mint amilyen a felolvasóprogramok használata vagy az egyedi színkalibrálás.

A gondolatkísérlet során mindig a legszélsőségesebb esetből induljunk ki, például, hogy valaki teljesen elveszítette a látását, vagy hiányzik egy végtagja.  Ez a skála egyik a vége, míg a másik lehet az időskori látásromlás vagy egy kéztörés, de az innovatív, rugalmas megoldások minden szereplőnek hasznosak lesznek.

Ne csak az akadálymentességre, az élvezhetőségre is figyeljünk: biztosítsunk lehetőleg azonos élményt és proaktívan keressük azokat a pontokat, ahol akaratlanul kizárunk embereket a tartalmaink fogyasztásából. Ilyen lehet, ha például túl bonyolultan, hosszan fogalmazunk, nem feliratozzuk a videóinkat, nem írunk alt-textet a képeinkhez vagy letiltjuk a nagyítást az oldalon. Szerencsére nem kell mindenre nekünk gondolnunk, bátran kövessük a már lefektetett alapelveket.

De miért fontos ez?

Leginkább azért, mert a gyakorlásukkal magunkat is beleértve mindenkinek jót teszünk: amellett, hogy a netet egy szebb, jobb, befogadóbb hellyé alakítjuk, a világnézetünket újabb szemléletmódokkal szélesítjük és folyton új megoldások keresésére sarkalljuk magunkat.

Ezzel pedig jóval több embernek hozunk egyszerűbb, letisztultabb, sokoldalúbb és innovatív termékeket, mint azt elsőre gondolnánk.

A második szembesülés: mindenki képességei lehetnek korlátozottak

Egy, a Facebook Accesibility oldalon közétett kutatás szerint a vizsgált 50 országból érkező Facebook userek több, mint 30%-nak van valamilyen nehézsége a látásával, hallásával, beszédével, mozgásával, illetve mentális és kognitív képességéivel. Ezekre van ugyanis szükségünk – nem csak – a digitális termékek, eszközök használatához.

Ez a szám önmagában elég nagy ahhoz, hogy ne menjünk el mellette szó nélkül. A meghökkentően magas arány magyarázata, hogy az ún. állandó képességzavarok (pl. látás-hallássérülés) mellett léteznek szituációs- és ideiglenes képességzavarok is.

Ahhoz ugyanis, hogy kizárva vagy korlátozva érezzünk magunkat valamilyen termék, szolgáltatás, funkció használatából nem is kell látás -, hallás- vagy mozgáskorlátozottnak lennünk, mentális betegséggel élnünk. Elég eltörnöm a kezem, kihúzatni a bölcsességfogam, tűző napon nyomkodni mobilom, vagy egy nyelvet nem tökéletesen ismernem, máris képességzavarom van.

Éppen ezért ezekben az átmeneti szituációkban mindenkinek segítség lehet például a hangalapú keresés, a nagyobb gombok, kontrasztosabb színek, nagyítható oldalak, egyszerűbb szövegek.

A harmadik szembesülés: nekem is van dolgom vele, de nem kell mindenre gondolnom

Jó-jó, de ha nem vagyunk dizájnerek, akkor hogyan hasznosítsuk mindezt a gyakorlatban?

Egyrészt tőlünk merően különböző helyzetben élők fejével gondolkodni a mi szakmánkban alapkövetelmény – tegye fel a kezét, aki még sosem tervezett kampányt tőle nagyon távol álló célcsoportnak! Egyben jó lehetőség arra is, hogy új emberekkel beszélgessünk, pl. egy kutatás vagy validálás során.

Másrészt webes felületek tervezésekor csapatban dolgozunk. Ha mi ismerjük ezeket az alapelveket, akkor a csapat többi tagjának, fejlesztőknek és dizájnereknek, grafikusoknak is tudjuk közvetíteni őket, így közös erővel tudunk a befogadó tervezés követelményeit is szem előtt tartva termékeket létrehozni.

Harmadrészt nem csak honlapok, webalkalmazások tervezésénél és újratervezésénél használhatjuk az inclusive design alapelveit, hanem a social media platformjainkon is.

A már említett Facebook Accessibility oldalon és Google-ös társán erre rengeteg praktikus jótanácsot kapunk, amit már holnap elkezdhetünk használni. Például azt, hogy mindig válasszunk megfelelő kontrasztot és betűméretet. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, ezt több remek eszközzel is ellenőrizhetjük.

Az emojikat is szeretjük, mert többletjelentést adnak a szövegeinknek. De ha folyton megszakítjuk velük a mondatainkat, nehezítjük a megértést és a felolvasóprogramokat használók dolgát, akik ebből ennyit hallanak: „tátott szájjal nevető, mosolygó szemű arc, nem látok majom, kék szív.”

Bánjunk velük csínján, és tegyük őket inkább a mondat végére. Ugyanez vonatkozik az Instagram sztár hashtagekre is!

A piros és zöld színek egymás melletti használatát is fontoljuk meg, mert a színtévesztők többségét igen nehéz helyzetbe hozzuk, ha erre támaszkodva kell különbséget tenniük opciók vagy funkciók között. Ha nem tudunk mást használni, adjunk a megértéshez egyéb kapaszkodót is!

A képek alt-textjeinek informatívvá tétele és a videók – nem csak a beszédben elhangzottak, de a történések, hanghatások – élvezhető feliratozása már egy fokkal nehezebb mutatvány, de kis gyakorlással és a visszajelzések becsatornázásával ez is könnyen megy, főleg ha itt is ellesünk néhány fogást a legnagyobbaktól.

Belejönnél? Olvass tovább:

• A 10 legfontosabb guideline akadálymentes honlapok tervezéséhez, az Aerolab tollából
• A 6 legfontosabb inclusive desing alapelv egyszerűen és érthetően, a UXPlanet tolmácsolásában
• A World Wide Web Consortium teljeskörű, akadálymentességi validációhoz is használatos guideline gyűjteménye
• Szántai Károly web és UX akadály­mentességi szakértő blogja mindenről, ami web, UX és akadálymentesség
• Akadálymentesség és SEO eredmények kapcsolata egy hiánypótló cikkben, ha a számok érveljenek a döntés mellett 
• Az univerzális és az inclusive desing különbségeiről
• Elméleti alapozás webes akadálymentesítéshez